361 

Évek óta van egy dédelgetett álmom
Persze ezzel nem vagyok egyedül, minden embernek vannak álmai, tervei, céljai.

Viszont az én álmom tényleg hatalmas, gigászi, már-már elérhetetlennek tűnő.
Meséltem már róla pár embernek és a reakciók igen változatosak, mégis egysíkúak.

A legtöbb ember reakciójában rejtett vagy kevésbé rejtett mosoly, akár nevetés volt. Találkoztam olyan pillantásokkal melyek egyből elárulták az illető véleményét az álmomról és/vagy rólam. Idézem, ez a „nem normális” gondolat a szemekben. Volt olyan is, aki szerint tényleg jó kis álom az enyém, jó lenne ha megvalósulna, de persze nem fog szóval adjam fel mielőtt beleélném magam. Megint mások kérdőn néztek rám, hogy nincs nekem fontosabb dolgom mint ilyen lehetetlen ostobaságokon agyalni?

Így elgondolkoztam… Mikor lett az ember ennyire kishitű? Ennyire lenéző? Ennyire nem törődöm?

Szándékosan nem hoznám most még ekkora nyilvánosságra szívem leghőbb vágyát, de talán annyi már kiderült számodra is, hogy tényleg valami nagyról és jóról van szó.

Annyit talán mégis elárulhatok, hogy az egésznek a tartópillére és talán a fő gerendája is a másokon való segítség. Csak én már a ‘kezdjük piciben a dolgot’ verzióból kinőttem és mint már említettem türelmetlen is vagyok felettébb. 😀

Mégis ott belül… a szívem mélyén érzem, hogy valahogy, valamikor ez az álom sem lesz álom többé, hanem egy olyan csodálatos létező valami, amiért megérte várni. Amiért megérte küzdeni. Amiért megérte még azt a néhány szenvedést is átélni.

Neked mi a legfőbb vágyad? Te magad tudod e, hogy mi az a dédelgetett álom, amely évek óta motoszkál a fejedben? Mi az a csoda, amitől minden reggel hatalmas mosollyal az arcodon ébrednél?

/Bikádi Alexandra/

Az új bejegyzésekről a Facebook oldalamat nyomon követve értesülhetsz a legkönnyebben.

Tetszett?  Oszd meg másokkal is!

Szólj hozzá!

error: Tartalom másolás védett!