1347 

Manapság annyira vágyunk az őszinte, mély és igaz szeretetre és szerelemre, hogy néha akarva akaratlanul is ráhúzzuk ezeket az érzéseket olyan emberekre, akik iránt igazából nem érzünk.

A szeretet és a szerelem természetesen a legcsodálatosabb dolog a világon, és azzal, hogy azt hisszük ezt érezzük a másik iránt csak egy a baj.

Az, hogy hazugság. Az, hogy csak azt hisszük, hogy azt érezzük. És persze mondhatnám, hogy van ebben jó is. Lehet, hogy van is. De attól még illúzió.

A szeretet/szerelem pedig nem illúzió. Ezek nagyon is valóságos dolgok. Sőt! Talán a legvalóságosabbak. És mikor csak kergetjük ezeket az érzéseket és élményeket, akkor becsapjuk a másik embert. De ami még talán ennél is rosszabb az az, hogy becsapjuk önmagunkat.

Egyébként érthető, hogy ezt tesszük. Hiszen annyira vágyunk az ezen érzések általi tapasztalatokra és élményekre, hogy még hazudni is képesek vagyunk érte. Persze sokszor öntudatlanul tesszük ezt.

A gond inkább ott kezdődik, hogy még mindig kint keressük ezt.
Kint keressük a szeretetet. Másokban. Másoktól várjuk.
Pont úgy, mint sokan a boldogságot.

Azt hisszük, hogy majd ha ez vagy az történik, majd ha a másik így vagy úgy viselkedik stb., majd akkor végre boldogok, szerelmesek és szeretetteljesek leszünk.
Pedig ez nem így működik.

Megannyi évezred után az ember még mindig nem érti.
Nem, hogy nem érti, teljesen félreérti.
Mint napjainkban sok mindent.

Biztos hallottad már, hogy szokták mondani, hogy szerelmes a szerelembe.

Hmm..ha sokan tudnák mekkora igazság van ebben.
Ha sokan tudnák, hogy pont ez a lényeg.

Hiszen Te vagy a szer-elem!
Te vagy a szer-etet!
Te vagy a boldogság!

Nem hogy benned van. Nem!
Te magad vagy!

Így ezeket kint hiába keresed. Soha nem fogod megtalálni.

Gondolj bele!
Mikor szerelmes vagy minden szép és jó.
De nem a másik miatt.
Az a másik ember azelőtt is létezett, hogy te beleszerettél volna.
Azelőtt, hogy egyáltalán tudtál volna a létezéséről.

A szerelem benned van!
A szer-elem te vagy!
A másik ember csak emlékeztet erre.
A másik ember csak segít előhívni az igazi önvalód.

A szerelem ragyogtat!

Tudod volt már, hogy én is mondtam ezt. Majdnem ezt.
Én azt, mondtam, hogy amellett az ember mellett ragyogok.
Életemben egyetlen egy ember mellett éreztem ezt.
Úgy láttam ő is ragyog mellettem.
Csodálatos érzés ez, melyért örökké hálás leszek neki.

Azonban!

Rá kellett jönnöm, hogy nem miatta ragyogtam.
Ma már értem is azt amiről írok neked nem csak mondom.
Szóval nem azért ragyogtam, mert boldoggá tett.
Azért ragyogtam, mert emlékeztetett önvalómra.
Emlékeztetett a saját ragyogásomra.
Segített emlékeznem arra, hogy kis is vagyok valójában.
Segített, mert benne láttam önmagamat.

És hogy ki vagyok én?

Szeretet, fény, öröm, boldogság, öröklét, élet, hála, köszönet… ragyogás.
Pont úgy, mint te!

/Bikádi Alexandra/

Az új bejegyzésekről a Facebook oldalamat nyomon követve értesülhetsz a legkönnyebben.

Tetszett?  Oszd meg másokkal is!

Szólj hozzá!

error: Tartalom másolás védett!