3514 

Felettébb kedves szavakat is kaptam már visszajelzésként az írásaimra és/vagy a képeimre, és kaptam már kevésbé kedves, sőt ledegradáló, sértő, bántó és fenyegető visszajelzéseket is.

Hazudnék, ha azt állítanám, hogy eleinte ugyan úgy kezeltem minden hozzászólást.
Mert nem így volt.

Az elismerő szavak megmelengették a belsőmet, az ellenkezők megfagyasztották azt.

Azonban mindkét típusú hozzászólásért hálás vagyok.
Nyomban elmondom azt is, hogy miért.

Talán a dicsérő és szívmelengető hozzászólásokért való hálámat nem kell túlzottan magyaráznom. 😀

Azonban a kevésbé elismerő véleményékért való hálámat mindenképpen szeretném kifejteni több okból is.

Úgy vélem, hogy mikor valaki meg tud bántani, mindegy mivel, az az egyik legjobb dolog ami történhet velünk. Hogy miért?
Mert ahol tud bántani, ott még fejlődnöd kell.
Ott még gyenge vagy.
Képes volt még megsebezni, tehát azon a területen még van min erősödnöd. Van mit tanulnod és megértened.

Mondok egy személyes példát erre.
Régebben elég sűrűn a fejemhez vágták főleg a szüleim, de mások is, hogy bizonyos esetekben lusta vagyok.
Húúúú, ha tudnád mit éreztem én akkor emiatt.
Nagyon rosszul esett. Elkezdtem magyarázkodni, hogy de hát én nem is csak….
És itt jöttek a kifogások.

Aztán teltek az évek és egyre ritkábbá váltak, hogy „megvádoltak” a lustasággal. 😀
Ennek ellenére azért még mindig előfordul néha. 😀
Viszont a történet lényege nem a „lusta vádak” megfogyatkozása, hanem az, ami bennem történt.

Ha ma azt mondja valaki, hogy lusta vagyok, legtöbbször az jogos.
Úgy értem, hogy tudom, hogy igaza van.
Azonban ma már nem kezdek el magyarázkodni és kihátrálni ezen förtelmes sértés elől. 😀
Ennél sokkal egyszerűbb a reakcióm.
Közlöm, hogy tudom. 😀

Hogy miért mondom ezt?
Mert igaza van! És ma már ezt beismerem magamnak a kibúvók keresése helyett.

Elárulom, hogy legtöbbször akkora megdöbbenést okoz, hogy ezt vállalom, hogy a „vádló” köpni nyelni nem tud.
Ha mégis akkor megkérdezi, hogy és ez nem zavar engem?
De hát, hogy is zavarna. A saját lustaságom?
Ahhoz is lusta vagyok, hogy zavarjon. 😀

Viccet félretéve nem, nem zavar.
Én ilyen vagyok.
Lusta.

És én elfogadtam magam így.
És mióta elfogadtam és ezzel együtt szeretem magam, azóta nem fáj ha ezt a fejemhez vágják.

A lényeg a lényeg.
Mint a fenti példából is látod remélem, csak ott tudnak bántani, ahol dolgod van önmagaddal.

Szóval várd a „vádlóidat”.
Ők fognak megmenteni.
Mert ők fognak erősebbé tenni.

De csak, ha figyelsz!  😉

/Bikádi Alexandra/

Az új bejegyzésekről a Facebook oldalamat nyomon követve értesülhetsz a legkönnyebben.

Tetszett?  Oszd meg másokkal is!

Szólj hozzá!

error: Tartalom másolás védett!